4. Rész: Nem erre számítottam

Clouds are rolling by

I open my mouth and I breathe them right in

All my thoughts stoop away

But I can't stop thinking 'bout your face

I can't stop thinking 'bout your face

Már lassan délután öt óra volt, amikor kinyitottam a szemem, s csak ekkor vettem észre, hogy elaludtam. Gyorsan kipattantam az ágyamból, mert sietnem kellett, ha időben oda akartam érni. Az Output egy elég jó hely volt, talán az egyik legjobb, de nem volt épp közel hozzám, ugyanis a Brooklyn negyedben volt, a Hudson folyó mellett. 

Épp a gardróbom felé indultam, amikor megcsörrent a telefonom. Rápillantottam a képernyőre, s láttam, hogyTristan volt az. Hagytam, hogy csengjen párat, majd felvettem:

- Szia, Tris! 

3. Rész: Megválaszolatlan kérdések

It's making my heart beat so fast

In my mind, you're the angel on the painted glass

Looking for high, divine, connection

I'm a lover, in need of confession...

Ott álltam Tristan karjába kapszkodva, s láttam, hogy szeme szikrákat szórt, amint a számomra ismeretlen srácot nézte.

-Hűű, haver, semmi szükség erre az ellenséges hangnemre! - mondta az idegen, majd egyre közelebb jött. - Beszéljük meg. Mint férfi a férfival. Rég történt már. 

Tristan nem válaszolt, én pedig a srácra néztem, s hirtelen tekintetünk találkozott. Alaposan végigmért, de tényleg, tetőtől talpig, ami miatt kezdtem kellemetlenül érezni magam. Első ránézésre az a fajta srác volt, aki bárkit levesz a lábáról. Dús fekete haja egyik oldalt a szemébe hullott, a másik oldalon pedig a füle mögé túrta. Szürkészöld szeme ragyogott napbarnított bőre mellett, s vakítóan fehér mosolya, szinte le sem fagyott az arcáról.

2. Rész: Titokzatos idegen

Bring the cups baby I could bring the drink

Bring your body baby I could bring you fame

And that's my motherfucking words too

Just let me motherfucking love you

A Nap sugarainak erőteljes reggeli fénye költött fel másnap. Az első dolog, amire figyelmes lettem, hogy iszonyúan lüktetett a fejem. Kinyitottam a szemem, s nyújtóztam egyet. A bal oldalamon Tristan még aludt, kifelé volt fordulva, így csak csupasz hátát láttam, valamint borzos barna haját, ami a párnára hullott.

Még halványan élt bennem a tegnapi nap, s az este emléke, de mégis szégyelltem magam, amiért egy szál fehérneműben befeküdtem az ágyába. Ha ez önmagában még nem lett volna elég, rajta is csak alsógatya volt. Arra is tisztán emlékeztem, hogy nem feküdtünk le egymással, de mégsem voltam büszke magamra, mert akár meg is történhetett volna.

1. Rész: Meggondolatlanság

The emotion inside of me, out of me

The emotion's building up inside of me

And what you're looking for is suddenly out of reach

The emotion, the emotion

Kishíján hasra estem a magassarkúmban, és leírhatatlanul szédültem. Legjobb barátom, Tristan segített át az út túloldalára, s én egy másodpercre sem engedtem el a karját. Túl sokat ittam, ez nem volt vitás, s csak most kezdtem el igazán érezni a hatását. Nagyjából tíz perccel ezelőtt hagytuk el a szórakozóhelyet, én pedig nemrég döntöttem el, hogy így nem mehetek haza.

- Hívd fel! - nyomtam Tristan kezébe a telefonom, legörgetve anyám telefonszámához.

- És mégis mit mondjak neki, Delaney? - kérdezte. Láttam rajta, hogy józan, mint mindig. Vajon haragszik rám? Már két éve, amióta egyetemen vagyok, ő a legfőbb bizalmasom, ő az aki megért engem, sokkal jobb társaság, mint bármelyik lány.

- Azt, hogy… - muszáj volt megállnom, mert magam sem tudtam mit akarok mondani. - Nálad alszom, mert…